Készítette az Adótanácsadók és Könyvvizsgálók Kamarájának (KSW) elnöksége.

Preambulum és általános rendelkezések

(1) A jelen feltételek értelmében vett „megbízás” minden olyan szerződést jelent, amely a gazdasági vagyonkezelői szakma gyakorlására jogosult személy által e szakma gyakorlása körében nyújtandó szolgáltatásokra irányul (mind ténybeli tevékenységekre, mind jogügyletek vagy jogi lépések intézésére vagy végrehajtására, a 2017. évi gazdasági vagyonkezelői szakmákról szóló törvény (WTBG 2017) 2. vagy 3. §-ának keretein belül). A megbízás felei a továbbiakban: „Megbízott” és „Megbízó”.

(2) A gazdasági vagyonkezelői szakmák jelen Általános Megbízási Feltételei két részből állnak: Az I. rész feltételei azokra a megbízásokra vonatkoznak, amelyeknél a megbízás a Megbízó vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódik (vállalkozó a fogyasztóvédelmi törvény – KSchG – értelmében). A fogyasztóvédelmi törvény (1979.03.08-i szövetségi törvény, BGBl. 140. sz., jelenleg hatályos szöveg) szerinti fogyasztói ügyletekre akkor vonatkoznak, ha a II. rész nem tartalmaz ezektől eltérő rendelkezéseket.

(3) Valamely rendelkezés érvénytelensége esetén azt egy olyan érvényes rendelkezéssel kell helyettesíteni, amely a lehető legközelebb áll a kitűzött célhoz.

I. RÉSZ

1. A megbízás terjedelme és teljesítése

(1) A megbízás terjedelme rendszerint a Megbízó és a Megbízott közötti írásbeli megállapodásból adódik. Részletes írásbeli megállapodás hiányában kétség esetén a (2)–(4) bekezdések irányadók:

(2) Adótanácsadási szolgáltatásokra vonatkozó megbízás esetén a tanácsadói tevékenység a következőket foglalja magában:

a) Személyi jövedelemadó- vagy társasági adóbevallások, valamint áfabevallások kidolgozása a Megbízó által benyújtott vagy (megállapodás szerint) a Megbízott által elkészített éves beszámolók és egyéb, az adózáshoz szükséges kimutatások és igazolások alapján. Eltérő kifejezett megállapodás hiányában az adózáshoz szükséges kimutatásokat és igazolásokat a Megbízónak kell benyújtania.

b) Az a) pontban említett bevallások alapján hozott határozatok ellenőrzése.

c) Tárgyalások az adóhatóságokkal az a) és b) pontban említett bevallásokkal és határozatokkal kapcsolatban.

d) Közreműködés az adóellenőrzéseken (üzemi vizsgálatokon) és az ellenőrzések eredményeinek kiértékelése az a) pontban említett adónemek tekintetében.

e) Közreműködés a jogorvoslati eljárásokban az a) pontban említett adónemek tekintetében.

Ha a Megbízott a folyamatos adótanácsadásért átalánydíjat kap, az egyéb írásbeli megállapodás hiányában a d) és e) pontban említett tevékenységeket külön díjazzák.

(3) Amennyiben egy vagy több éves adóbevallás kidolgozása a megbízás része, az nem foglalja magában az esetleges különleges könyvviteli feltételek ellenőrzését, sem annak vizsgálatát, hogy minden szóba jöhető (különösen áfajogi) kedvezményt igénybe vettek-e, kivéve, ha erre bizonyíthatóan külön megbízás történt.

(4) A WTBG 2017 2. és 3. §-a szerinti egyéb szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelezettséghez minden esetben igazolt külön megbízás szükséges.

(5) A fenti (2)–(4) bekezdések nem vonatkoznak az igazságügyi szakértői tevékenységre.

(6) A Megbízottnak a megbízás terjedelmén túlmenően semmilyen szolgáltatásnyújtási, figyelmeztetési vagy tájékoztatási kötelezettsége nincs.

(7) A Megbízott jogosult a megbízás teljesítéséhez megfelelő munkatársakat és egyéb teljesítési segédeket (alvállalkozókat) igénybe venni, valamint a megbízás teljesítése során magát egy másik szakmabeli feljogosított személlyel helyettesíteni. E feltételek értelmében munkatárs minden olyan személy, aki a Megbízottat rendszeresen vagy tartósan segíti üzleti tevékenységében, függetlenül a jogviszony jellegétől.

(8) A Megbízott a szolgáltatások nyújtása során kizárólag az osztrák jogot veszi figyelembe; külföldi jogot csak kifejezett írásbeli megállapodás esetén kell figyelembe venni.

(9) Ha a jogi szabályozás a végleges írásbeli vagy szóbeli szakmai nyilatkozat megtétele után megváltozik, a Megbízott nem köteles a Megbízót a változásokra vagy az azokból eredő következményekre figyelmeztetni. Ez a megbízás lezárt részeire is vonatkozik.

(10) (10) A Megbízó köteles gondoskodni arról, hogy az általa rendelkezésre bocsátott adatokat a Megbízott a szolgáltatásnyújtás keretében feldolgozhassa. E tekintetben a Megbízónak különösen, de nem kizárólagosan az alkalmazandó adatvédelmi és munkajogi rendelkezéseket kell betartania.

(11) (11) Ha a Megbízott elektronikusan nyújt be beadványt egy hatósághoz, – kifejezett ellenkező megállapodás hiányában – csupán közvetítőként (futárként) jár el, és ez nem minősül a Megbízottnak vagy egy meghatalmazott benyújtónak tulajdonítható akarat- vagy tudatnyilatkozatnak.

(12) (12) A Megbízó kötelezettséget vállal arra, hogy olyan személyeket, akik a megbízási jogviszony alatt a Megbízott munkatársai vagy voltak, a jogviszony ideje alatt és annak megszűnését követő egy éven belül nem foglalkoztat saját vállalkozásában vagy hozzá közel álló vállalkozásban, ellenkező esetben köteles a Megbízottnak megfizetni az átvett munkatárs egyéves bérét.

2. A Megbízó tájékoztatási kötelezettsége; teljességi nyilatkozat

(1) A Megbízónak gondoskodnia kell arról, hogy a Megbízott részére külön felszólítás nélkül is minden, a megbízás teljesítéséhez szükséges dokumentumot a megállapodott időpontban, annak hiányában időben, megfelelő formában átadjanak, és minden olyan folyamatról és körülményről tájékoztassák, amely a megbízás teljesítése szempontjából jelentőséggel bírhat. Ez vonatkozik azokra a dokumentumokra, folyamatokra és körülményekre is, amelyek csak a Megbízott tevékenysége során válnak ismertté.

(2) A Megbízott jogosult a Megbízó által adott tájékoztatásokat és átadott dokumentumokat, különösen a számadatokat, helyesnek és teljesnek tekinteni, és azokat a megbízás alapjául venni. Külön írásbeli megbízás nélkül a Megbízott nem köteles a hibákat feltárni. Ez különösen vonatkozik a számlák helyességére és teljességére is. Amennyiben azonban hibákat észlel, azt köteles jelezni a Megbízónak. Pénzügyi büntetőeljárásban köteles megvédeni a Megbízó jogait.

(3) Vizsgálatok, szakvélemények és szakértői tevékenység esetén a Megbízó köteles írásban megerősíteni a Megbízottnak az átadott dokumentumok, valamint a megadott felvilágosítások és nyilatkozatok teljességét.

(4) Ha az éves beszámolók és egyéb zárások készítésekor a Megbízó jelentős kockázatokat nem közölt, a Megbízottat e kockázatok bekövetkezése esetén semmilyen kártérítési kötelezettség nem terheli.

(5) A Megbízott által a termékek vagy azok részeinek elkészítésére megadott határidők és ütemtervek a lehető legjobb becslések, és – eltérő írásbeli megállapodás hiányában – nem kötelező érvényűek. Ugyanez vonatkozik az esetleges díjbecslésekre is: ezek a legjobb tudás szerint készülnek, de mindig tájékoztató jellegűek.

(6) A Megbízó köteles mindenkor aktuális elérhetőségeit (különösen a kézbesítési címét) megadni a Megbízottnak. Új adatok közléséig a Megbízott hagyatkozhat a legutóbb megadott adatok érvényességére, különösen a legutóbb megadott címre történő kézbesítés tekintetében.

3. A függetlenség biztosítása

(1) A Megbízó köteles minden óvintézkedést megtenni annak érdekében, hogy megakadályozza a Megbízott munkatársai függetlenségének veszélyeztetését, és köteles tartózkodni minden ilyen veszélyeztetéstől. Ez különösen vonatkozik az állásajánlatokra és a saját számlás megbízási ajánlatokra.

(2) A Megbízó tudomásul veszi, hogy az ehhez szükséges személyes adatait, valamint a Megbízott és Megbízó között megállapodott szolgáltatások jellegét és terjedelmét (ideértve a vizsgálati és nem vizsgálati szolgáltatásokat is) az összeférhetetlenségi vagy kizárási okok és érdekellentétek ellenőrzése céljából egy esetleges hálózaton belül, amelyhez a Megbízott tartozik, feldolgozzák, és e célból a hálózat többi tagjának külföldre is továbbítják. E tekintetben a Megbízó az adatvédelmi törvény és a WTBG 2017 80. § (4) bek. 2. pontja alapján kifejezetten felmenti a Megbízottat titoktartási kötelezettsége alól. A titoktartási kötelezettség alóli felmentés bármikor visszavonható.

4. Jelentéstétel és kommunikáció

(1) (Megbízott általi jelentéstétel) Vizsgálatok és szakvélemények esetén – eltérő megállapodás hiányában – írásbeli jelentést kell készíteni.

(2) (Kommunikáció a Megbízó felé) A Megbízott, munkatársai, egyéb teljesítési segédei vagy helyettesei minden megbízással kapcsolatos tájékoztatása és állásfoglalása, beleértve a jelentéseket is („szakmai nyilatkozatok”), csak akkor kötelező erejűek, ha írásban történnek. Az elektronikus fájlformátumban, faxon, e-mailben vagy hasonló elektronikus kommunikációs formában (tárolható és lejátszható, nem szóbeli, pl. SMS, de nem telefon) történő szakmai nyilatkozatok írásbelinek minősülnek. A szakmai nyilatkozatok illetéktelen személyek általi kiadásának és a küldésnek a kockázatát a Megbízó viseli.

(3) (Kommunikáció a Megbízó felé) A Megbízó hozzájárul ahhoz, hogy a Megbízott a Megbízóval való elektronikus kommunikációt (pl. e-mail) titkosítatlan formában végezze. A Megbízó kijelenti, hogy tájékozott az elektronikus kommunikációval járó kockázatokról (különösen a hozzáférés, titkosság megőrzése, üzenetek módosulása a továbbítás során). A Megbízott és segédei nem felelnek az elektronikus kommunikációs eszközök használatából eredő károkért.

(4) (Kommunikáció a Megbízott felé) Az információk vétele és továbbítása a Megbízott és munkatársai felé telefonon (különösen üzenetrögzítő rendszerekkel), faxon, e-mailben és egyéb elektronikus úton nem minden esetben garantált. Megbízások és fontos információk ezért csak akkor tekintendők a Megbízott által átvettnek, ha azok fizikailag is (nem telefonon vagy elektronikusan) megérkeztek, kivéve, ha az átvételt az adott esetben kifejezetten visszaigazolják. Az automatikus olvasási és kézbesítési igazolások nem minősülnek kifejezett visszaigazolásnak. Ez különösen vonatkozik a határozatok és határidőkkel kapcsolatos információk továbbítására. A kritikus és fontos üzeneteket ezért postán vagy futárral kell megküldeni a Megbízottnak. Az iratok irodán kívüli átadása munkatársaknak nem minősül átadásnak.

(5) (Általános) Az írásbeliség a 4. pont (2) bekezdésében foglaltakon túl az osztrák polgári törvénykönyv (ABGB) 886. §-a szerinti aláírást jelenti. A fokozott biztonságú elektronikus aláírás (eIDAS-rendelet 26. cikk) megfelel az írásbeliség követelményének, amennyiben ez a felek rendelkezési körébe tartozik.

(6) (Reklámcélú tájékoztatás) A Megbízott rendszeresen küld általános adójogi és gazdasági jogi információkat elektronikus úton (pl. e-mailben) a Megbízónak. A Megbízó tudomásul veszi, hogy bármikor jogosult tiltakozni a közvetlen üzletszerzési célú üzenetek küldése ellen.

5. A Megbízott szellemi tulajdonának védelme

(1) A Megbízó köteles gondoskodni arról, hogy a Megbízott által a megbízás keretében készített jelentéseket, szakvéleményeket, szervezési terveket, tervezeteket, rajzokat, számításokat és hasonlókat csak a megbízás céljaira használják fel (pl. az 1988-as jövedelemadóról szóló törvény – EStG 1988 – 44. § (3) bekezdése szerint). Ezen túlmenően a Megbízott írásbeli vagy szóbeli szakmai nyilatkozatainak harmadik fél részére történő átadása felhasználás céljából a Megbízott írásbeli hozzájárulását igényli.

(2) A Megbízott írásbeli vagy szóbeli szakmai nyilatkozatainak reklámcélú felhasználása nem megengedett; a szabályszegés feljogosítja a Megbízottat a Megbízó összes még nem teljesített megbízásának azonnali hatályú felmondására.

(3) A Megbízottat megilleti a szolgáltatásai feletti szerzői jog. A felhasználási engedélyek megadása a Megbízott írásbeli hozzájárulásának függvénye marad.

6. Hibaelhárítás

(1) A Megbízott jogosult és köteles a szakmai nyilatkozataiban (legyen az írásbeli vagy szóbeli) utólagosan felmerülő pontatlanságokat és hibákat kijavítani, és köteles erről a Megbízót haladéktalanul tájékoztatni. Jogosult továbbá az eredeti szakmai nyilatkozatról tájékoztatott harmadik feleket is értesíteni a módosításról.

(2) A Megbízó jogosult a hibák ingyenes kijavítására, amennyiben azokért a Megbízott felelős; ez az igény a Megbízott szolgáltatásának teljesítésétől számított hat hónapon belül, írásbeli szakmai nyilatkozat hiányában a kifogásolt tevékenység befejezésétől számított hat hónapon belül évül el.

(3) Amennyiben a hibák kijavítása sikertelen marad, a Megbízó díjmérséklésre jogosult. Amennyiben ezen túlmenően kártérítési igények állnak fenn, a 7. pont irányadó.

7. Felelősség

(1) Minden felelősségi szabály a megbízási jogviszonnyal kapcsolatos összes jogvitára vonatkozik, jogcímtől függetlenül. A Megbízott a megbízási jogviszonnyal (beleértve annak megszűnését is) összefüggő károkért csak szándékosság vagy súlyos gondatlanság esetén felel. Az osztrák polgári törvénykönyv (ABGB) 1298. § 2. mondatának alkalmazása kizárva.

(2) Súlyos gondatlanság esetén a Megbízott kártérítési kötelezettsége legfeljebb a 2017. évi gazdasági vagyonkezelői szakmákról szóló törvény (WTBG 2017) 11. §-a szerinti szakmai felelősségbiztosítás mindenkori minimális biztosítási összegének tízszerese.

(3) A felelősségkorlátozás egyedi káresetre vonatkozik. Egy káreset magában foglalja a kötelezettségszegés összes következményé(3) A felelősségkorlátozás a (2) bekezdés szerint egyedi káresetre vonatkozik. Az egyedi káreset magában foglalja a kötelezettségszegés összes következményét, függetlenül attól, hogy a kár egy vagy több egymást követő évben keletkezett. Ekkor a több, azonos vagy hasonló hibaforráson alapuló tevékenység vagy mulasztás egységes kötelezettségszegésnek minősül, ha az érintett ügyek egymással jogi és gazdasági összefüggésben állnak. Az egységes kár egyedi káreset marad akkor is, ha több kötelezettségszegésen alapul. Továbbá – a szándékos károkozás kivételével – a Megbízott felelőssége elmaradt haszonért, valamint járulékos, következményi, közvetett vagy hasonló károkért kizárt.t, függetlenül attól, hogy a kár egy vagy több egymást követő évben keletkezett. A Megbízott felelőssége – szándékos károkozás kivételével – elmaradt haszonra, valamint járulékos, közvetett vagy hasonló károkra nem terjed ki.

(4) Minden kártérítési igényt csak a kár tudomására jutásától számított hat hónapon belül, de legkésőbb a kárt megalapozó eseményt követő (elsődleges) kár bekövetkezésétől számított három éven belül lehet bírósági úton érvényesíteni, kivéve, ha a törvényi előírások kógens módon más elévülési időt határoznak meg.

(5) Amennyiben az osztrák kereskedelmi törvény (UGB) 275. §-a alkalmazandó, annak felelősségi szabályai érvényesek akkor is, ha a teljesítésben többen vettek részt, vagy több kártérítésre kötelező cselekményt követtek el, függetlenül attól, hogy más résztvevők szándékosan jártak-e el.

(6) Formális hitelesítő záradék (Bestätigungsvermerk) kiadása esetén az elévülési idő legkésőbb a záradék kiadásakor veszi kezdetét.

(7) Ha a tevékenységet harmadik fél (pl. adatfeldolgozó cég) bevonásával végzik, a Megbízó erről való tájékoztatásával a törvény vagy szerződés alapján a harmadik féllel szemben fennálló vagy keletkező szavatossági és kártérítési igények a Megbízóra engedményezettnek minősülnek. A Megbízott – a 4. (3) pont sérelme nélkül – ebben az esetben csak a harmadik fél kiválasztása során tanúsított mulasztásért felel.

(8) A Megbízott harmadik felekkel szembeni felelőssége minden esetben kizárt. Amennyiben harmadik felek a Megbízó miatt bármilyen formában kapcsolatba kerülnek a Megbízott munkájával, a Megbízó köteles őket erről a körülményről kifejezetten tájékoztatni. Amennyiben a felelősség ilyen kizárása jogilag nem megengedett, vagy a Megbízott kivételesen felelősséget vállalt harmadik felekkel szemben, ezen felelősségkorlátozások másodlagosan mindenképpen érvényesek harmadik felekkel szemben is. Harmadik felek semmiképpen nem támaszthatnak olyan igényeket, amelyek meghaladják a Megbízó esetleges igényét. A maximális kártérítési összeg összesen csak egyszer érvényes minden károsultra, beleértve a Megbízó saját kártérítési igényeit is, még akkor is, ha többen (a Megbízó és egy vagy több harmadik fél) károsodtak; a károsultakat jelentkezési sorrendben kártalanítják. A Megbízó köteles a Megbízottat és munkatársait kártalanítani és mentesíteni minden olyan harmadik féltől származó igénnyel szemben, amely a Megbízott írásbeli vagy szóbeli szakmai nyilatkozatainak ezen harmadik felek részére történő továbbításával kapcsolatos.

(9) A 7. pont érvényes a Megbízó megbízási jogviszonnyal kapcsolatos esetleges kártérítési igényeire is harmadik felekkel (a Megbízott teljesítési segédeivel) és a Megbízott helyetteseivel szemben.

8. Titoktartási kötelezettség, adatvédelem

(1) A Megbízott a WTBG 2017 80. §-a alapján köteles titokban tartani minden olyan ügyet, amely a Megbízó részére végzett tevékenysége során tudomására jut, kivéve, ha a Megbízó felmenti e kötelezettség alól, vagy törvényi nyilatkozattételi kötelezettség áll fenn.

(2) Amennyiben a Megbízott igényeinek érvényesítéséhez (különösen tiszteletdíj-igények) vagy a Megbízott elleni igények elhárításához (különösen a Megbízó vagy harmadik fél kártérítési igényei) szükséges, a Megbízott mentesül szakmai titoktartási kötelezettsége alól.

(3) A Megbízott jelentéseket, szakvéleményeket és egyéb írásbeli szakmai nyilatkozatokat tevékenysége eredményéről csak a Megbízó hozzájárulásával adhat ki harmadik félnek, kivéve, ha erre törvény kötelezi.

(4) A Megbízott adatvédelmi szempontból adatkezelőnek minősül az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) értelmében a megbízás keretében feldolgozott összes személyes adat tekintetében. A Megbízott ezért jogosult a rábízott személyes adatokat a megbízás határain belül feldolgozni. A Megbízottnak átadott anyagokat (papír és adathordozó) az adott szolgáltatás befejezése után alapvetően át kell adni a Megbízónak vagy az általa megnevezett harmadik félnek, vagy – ha ebben külön megállapodtak – a Megbízott megőrzi vagy megsemmisíti azokat. A Megbízott jogosult másolatokat megőrizni, amennyiben ezekre szolgáltatásai szabályszerű dokumentálásához szüksége van, vagy ha ez jogilag kötelező vagy szakmailag szokásos.

(5) Amennyiben a Megbízott segíti a Megbízót abban, hogy a Megbízót mint adatkezelőt terhelő kötelezettségeket az érintettekkel szemben teljesítse, a Megbízott jogosult a felmerült tényleges ráfordításait a Megbízónak kiszámlázni. Ugyanez vonatkozik a megbízási jogviszonnyal kapcsolatos tájékoztatásokra, amelyeket a Megbízó titoktartás alóli felmentése után harmadik felek részére nyújtanak.

9. Elállás és felmondás („Megszűnés”)

(1) A megbízás megszüntetésére irányuló nyilatkozatot írásban kell megtenni (lásd a 4. (4) és (5) pontot is). A meglévő meghatalmazás megszűnése nem jelenti a megbízás megszűnését.

(2) Amennyiben írásban másként nem állapodtak meg, vagy a törvény kógens módon mást nem ír elő, a szerződő felek a szerződést bármikor, azonnali hatállyal megszüntethetik. A tiszteletdíj-igényt a 11. pont határozza meg.

(3) A tartós megbízás (határozott vagy határozatlan idejű megbízás ismétlődő egyedi szolgáltatások nyújtására, akár átalánydíjazással is) – eltérő írásbeli megállapodás hiányában – alapos indok nélkül csak három hónapos felmondási idővel („megszüntetési határidő”), a naptári hónap végére mondható fel.

(4) A tartós megbízás felmondása után – ha a továbbiakban másként nem rendelkeznek – csak azokat az egyedi munkákat kell a Megbízottnak befejeznie (fennmaradó állomány), amelyek teljes végrehajtása a megszüntetési határidőn belül (alapvetően) lehetséges, amennyiben ezeket a megszüntetési határidő kezdetétől számított egy hónapon belül írásban (a 4. (2) pont értelmében) a Megbízóval közölték. A fennmaradó állományt a megszüntetési határidőn belül be kell fejezni, feltéve, hogy minden szükséges dokumentumot időben rendelkezésre bocsátanak, és nem áll fenn ezt akadályozó alapos indok.

(5) Ha egy tartós megbízás esetén több mint 2 azonos jellegű, rendszerint évente csak egyszer készítendő munkát (pl. éves beszámolók, adóbevallások stb.) kellene befejezni, a 2-n felüli munkák csak a Megbízó kifejezett beleegyezése esetén tartoznak a fennmaradó állományba. Erre a körülményre a Megbízót a 9. (4) pont szerinti tájékoztatásban adott esetben kifejezetten figyelmeztetni kell.

10. Megszűnés a Megbízó átvételi késedelme, közreműködésének elmaradása és jogi akadályok esetén

(1) Ha a Megbízó késedelembe esik a Megbízott által felajánlott szolgáltatás átvételével, vagy elmulasztja a 2. pont szerinti vagy egyébként őt terhelő közreműködést, a Megbízott jogosult a szerződés azonnali hatályú megszüntetésére. Ugyanez érvényes, ha a Megbízó a megbízás olyan (akár részleges) végrehajtását kéri, amely a Megbízott megalapozott megítélése szerint nem felel meg a jogszabályoknak vagy a szakmai alapelveknek. A tiszteletdíj-igényeket a 11. pont határozza meg. Az átvételi késedelem és a Megbízó részéről elmaradt közreműködés akkor is megalapozza a Megbízott igényét az ebből eredő többletköltségei és kára megtérítésére, ha a Megbízott nem él felmondási jogával.

(2) Könyvvezetésre, személyügyi ügyintézésre vagy adóelszámolásra vonatkozó szerződéseknél a Megbízott általi azonnali felmondás a 10. (1) pont szerint akkor megengedett, ha a Megbízó a 2. (1) pont szerinti közreműködési kötelezettségének bizonyíthatóan kétszer nem tesz eleget.

11. Tiszteletdíjra való jogosultság

(1) Ha a megbízás teljesítése elmarad (pl. elállás vagy felmondás miatt), a Megbízottat ennek ellenére megilleti a megállapodott díjazás (tiszteletdíj), ha készen állt a teljesítésre, és olyan körülmények akadályozták meg, amelyek a Megbízó oldalán merültek fel; a Megbízott csupán jelentéktelen mulasztása ebben a tekintetben nem vehető figyelembe. A Megbízottnak ebben az esetben nem kell beszámítania azt, amit saját és munkatársai munkaerejének más módon történő felhasználásával keres, vagy aminek megkeresését elmulasztja.

(2) Tartós megbízás megszűnése esetén a megállapodott díjazás a fennmaradó állományra jár, amennyiben azt befejezik, vagy ha ez a Megbízónak felróható okokból marad el (hivatkozással a 11. (1) pontra). A megállapodott átalánydíjakat adott esetben időarányosan kell megosztani.

(3) Ha a munka elvégzéséhez szükséges közreműködés elmarad a Megbízó részéről, a Megbízott jogosult a pótlásra megfelelő határidőt szabni azzal a nyilatkozattal, hogy a határidő eredménytelen eltelte után a szerződést felbontottnak tekinti; egyebekben a 11. (1) pont következményei érvényesek.

(4) Amennyiben a Megbízó nem tartja be a 9. (3) pont szerinti megszüntetési határidőt, valamint a Megbízott általi 10. (2) pont szerinti szerződésfelbontás esetén, a Megbízottat három hónapra a teljes tiszteletdíj-igény megilleti.

12. Tiszteletdíj

(1) Amennyiben az ingyenességben kifejezetten nem állapodtak meg, az ABGB 1004. § és 1152. § alapján mindenképpen megfelelő díjazás jár. A Megbízott tiszteletdíj-igényének összege és módja a közte és a Megbízó között létrejött megállapodásból adódik. Amennyiben bizonyíthatóan más megállapodás nem született, a Megbízó befizetéseit mindig a legrégebbi tartozásra kell elszámolni.

(2) A legkisebb elszámolható szolgáltatási egység egy negyedóra.

(3) Az utazási idő is a szükséges mértékben kiszámlázásra kerül.

(4) A saját irodában végzett irattanulmányozás, amely jellegénél és terjedelménél fogva a Megbízott felkészüléséhez szükséges, külön felszámítható.

(5) Ha utólag felmerülő különleges körülmények vagy a Megbízó általi rendkívüli igénybevétel miatt a már megállapodott díjazás nem bizonyul elegendőnek, a Megbízott köteles erre a Megbízót figyelmeztetni, és tárgyalásokat kell kezdeni a megfelelő díjazás megállapítása érdekében (ez az aránytalanul alacsony átalánydíjakra is vonatkozik).

(6) A Megbízott a mellékköltségeket és az áfát ezen felül számítja fel. Példaszerűen, de nem kizárólagosan a következők szerint (7)–(9):

(7) Az elszámolható mellékköltségek közé tartoznak az igazolt vagy átalányozott készkiadások, utazási költségek (vonatnál 1. osztály), napidíjak, kilométerdíj, másolási költségek és hasonló mellékköltségek.

(8) Különleges felelősségbiztosítási követelmények esetén az érintett biztosítási prémiumok (biztosítási adóval együtt) a mellékköltségek közé tartoznak.

(9) Továbbá mellékköltségnek tekintendők a jelentések, szakvélemények stb. elkészítésének személyi és tárgyi költségei is.

(10) (10) Olyan megbízás végrehajtásáért, amelynek közös elvégzésével több Megbízottat bíztak meg, mindegyikük a saját tevékenységének megfelelő díjat számítja fel.

(11) (11) A díjak és díjelőlegek – eltérő megállapodás hiányában – az írásbeli igényérvényesítés után azonnal esedékesek. Az esedékesség után 14 nappal későbbi fizetések esetén késedelmi kamat számítható fel. Kétoldalú vállalkozási ügyletek esetén az UGB 456. § 1. és 2. mondatában meghatározott mértékű késedelmi kamat érvényes.

(12) (12) Az elévülésre az ABGB 1486. §-a irányadó, és a teljesítés végével, illetve a későbbi, ésszerű időn belül történő számlázással veszi kezdetét.

(13) (13) A számlák ellen a számla keltétől számított 4 héten belül írásban lehet kifogással élni a Megbízottnál. Ellenkező esetben a számla elismertnek tekintendő. A számla könyvekbe történő felvétele mindenképpen elismerésnek minősül.

(14) (14) Lemondanak az ABGB 934. §-ának az UGB 351. §-a értelmében történő alkalmazásáról, azaz a vállalkozók közötti ügyleteknél a felén túli sérelem (laesio enormis) miatti megtámadásról.

(15) (15) Amennyiben könyvvezetésre, személyügyi ügyintézésre vagy adóelszámolásra vonatkozó megbízásoknál átalánydíjban állapodtak meg, úgy – egyéb írásbeli megállapodás hiányában – az adó- és járulékjogi ellenőrzésekkel kapcsolatos mindenféle képviseleti tevékenység, beleértve az adóalap- vagy járulékalap-egyeztetések lezárását, a jelentéstételt, a jogorvoslati eljárások indítását és hasonlókat, külön díjazandó. Eltérő írásbeli megállapodás hiányában a tiszteletdíj egy-egy megbízási évre vonatkozik.

(16) (16) A 12. (15) pontban említett tevékenységekkel kapcsolatos egyedi kérdések kidolgozása, különösen a biztosítási kötelezettség fennállásának elvi megállapítása, csak külön megbízás alapján történik.

(17) (17) A Megbízott megfelelő előlegeket kérhet, és (folytatólagos) tevékenységét ezen előlegek megfizetésétől függővé teheti. Tartós megbízásoknál a további szolgáltatások nyújtása a korábbi szolgáltatások (valamint az 1. mondat szerinti esetleges előlegek) megfizetéséig megtagadható. Részszolgáltatások és nyitott részszámlázás esetén ez értelemszerűen érvényes.

(18) (18) A Megbízott munkájával kapcsolatos kifogás – kivéve a nyilvánvaló lényeges hibákat – nem jogosít a 12. pont szerint őt megillető tiszteletdíjak, egyéb díjak, költségtérítések és előlegek (díjazások) akár részleges visszatartására sem.

(19) (19) A Megbízott 12. pont szerinti díjazási követeléseivel szemben beszámítás csak nem vitatott vagy jogerősen megállapított követelésekkel megengedett.

13. Egyebek

(1) A 12. pont (17) bekezdésével összefüggésben utalunk a törvényes visszatartási jogra (ABGB 471. §, UGB 369. §); amennyiben a visszatartási jogot jogtalanul gyakorolják, a Megbízott alapvetően a 7. pont szerint felel, ettől eltérően azonban csak a még nyitott követelésének összege erejéig.

(2) A Megbízó nem tarthat igényt a megbízás teljesítése során a Megbízott által készített munkadokumentumok és hasonló iratok kiadására. Elektronikus könyvviteli rendszerek alkalmazásával történő megbízás-teljesítés esetén a Megbízott jogosult az adatok törlésére, miután minden olyan, a Megbízott által a megbízáshoz kapcsolódóan készített adatot, amelyre nézve a Megbízót megőrzési kötelezettség terheli, strukturált, bevett és gépileg olvasható formátumban átadott a Megbízónak, illetve az utóda gazdasági vagyonkezelőnek. Az adatok strukturált, bevett és gépileg olvasható formátumban történő átadásáért a Megbízott méltányos tiszteletdíjra jogosult (a 12. pont értelemszerűen alkalmazandó). Amennyiben az adatok átadása strukturált, bevett és gépileg olvasható formátumban különleges okokból kifolyólag lehetetlen vagy nem észszerű, az adatok pótlólagosan teljes nyomtatásban is átadhatók. Ebben az esetben díjazás ezért nem jár.

(3) A Megbízott köteles a Megbízó kérésére és költségére kiadni minden olyan dokumentumot, amelyet tevékenysége során tőle kapott. Ez azonban nem vonatkozik a Megbízott és a Megbízó közötti levelezésre, valamint azokra az iratokra, amelyek eredetije a Megbízó birtokában van, továbbá azokra az iratokra, amelyek a Megbízottra vonatkozó, pénzmosás megelőzésére szolgáló jogszabályi rendelkezések értelmében megőrzési kötelezettség alá esnek. A Megbízott a Megbízónak visszaadott iratokról másolatokat vagy fotómásolatokat készíthet. Amennyiben ezeket az iratokat egyszer már megküldték a Megbízónak, a Megbízott méltányos tiszteletdíjra jogosult (a 12. pont értelemszerűen alkalmazandó).

(4) A Megbízó köteles a Megbízottnak átadott iratokat a munkák befejezése után 3 hónapon belül elszállítani. Az átadott iratok elszállításának elmaradása esetén a Megbízott – a Megbízóhoz intézett kétszeri igazolt felszólítás után – az iratokat a Megbízó költségére visszaküldheti és/vagy méltányos tiszteletdíjat számlázhat ki (a 12. pont értelemszerűen alkalmazandó). A további megőrzés a Megbízó költségére harmadik félnél is történhet. A Megbízott a továbbiakban nem felel az iratok sérüléséből, elvesztéséből vagy megsemmisüléséből eredő következményekért.

(5) A Megbízott jogosult az esedékes tiszteletdíj-követeléseit a birtokában lévő esetleges letéti egyenlegekkel, elszámolási összegekkel, bizalmi (trust) pénzekkel vagy egyéb nála lévő likvid eszközökkel kompenzálni, még kifejezett megőrzési kötelezettség esetén is, feltéve, hogy a Megbízónak számítania kellett a Megbízott ellenkövetelésére.

(6) Fennálló vagy jövőbeni tiszteletdíj-követelés biztosítása érdekében a Megbízott jogosult a Megbízó adóhatósági túlfizetését vagy egyéb adó- és járuléktúlfizetését egy elkülönített letéti számlára (Anderkonto) átvezetni. Ebben az esetben a Megbízót értesíteni kell a megtörtént átvezetésről. Ezt követően a biztosított összeg vagy a Megbízóval való egyetértésben, vagy a tiszteletdíj-követelés végrehajthatósága esetén hívható le.

14. Alkalmazandó jog, teljesítés helye, illetékesség

(1) A megbízásra, annak teljesítésére és az ebből eredő igényekre kizárólag az osztrák jog irányadó, a nemzeti utaló szabályok kizárásával.

(2) A teljesítés helye a Megbízott szakmai székhelye.

(3) Az illetékes bíróság – eltérő írásbeli megállapodás hiányában – a teljesítés helye szerint hatáskörrel rendelkező illetékes bíróság.

II. RÉSZ

15. Kiegészítő rendelkezések fogyasztói ügyletekre

(1) A gazdasági vagyonkezelők és a fogyasztók közötti szerződésekre a fogyasztóvédelmi törvény (KSchG) kógens rendelkezései irányadók.

(2) A Megbízott csak a vállalt kötelezettségek szándékos vagy súlyos gondatlanságból elkövetett megszegéséért felel.

(3) A 7. pont (2) bekezdésében rögzített korlátozás helyett a Megbízott kártérítési kötelezettsége súlyos gondatlanság esetén sem korlátozott.

(4) A 6. pont (2) bekezdése (a hibaelhárítási igény határideje) és a 7. pont (4) bekezdése (a kártérítési igények meghatározott határidőn belüli érvényesítése) nem alkalmazandó.

(5) Elállási jog a KSchG 3. §-a alapján:

Ha a fogyasztó szerződési nyilatkozatát nem a Megbízott által állandó jelleggel használt irodahelyiségeiben tette meg, úgy elállhat a szerződési ajánlatától vagy a szerződéstől. Ez az elállás a szerződés létrejöttéig, vagy azt követően egy héten belül jelenthető be; a határidő azon okirat fogyasztónak történő átadásával veszi kezdetét, amely legalább a Megbízott nevét és címét, valamint az elállási jogról szóló tájékoztatást tartalmazza, de legkorábban a szerződés létrejöttével kezdődik. Az elállási jog nem illeti meg a fogyasztót:
1. ha az üzleti kapcsolatot a Megbízottal vagy annak megbízottjával a szerződés megkötése céljából ő maga kezdeményezte,
2. ha a szerződés létrejöttét nem előzte meg a felek vagy megbízottjaik közötti megbeszélés, vagy
3. olyan szerződéseknél, amelyeknél a kölcsönös teljesítéseket azonnal el kell végezni, ha azokat a megbízók rendszerint az irodahelyiségeiken kívül kötik meg, és a megállapodott ellenszolgáltatás összege nem haladja meg a 15 eurót.
Az elállás jogi hatályosságához írásbeli forma szükséges. Elegendő, ha a fogyasztó egy olyan iratot, amely az ő szerződési nyilatkozatát vagy a Megbízottét tartalmazza, visszaküld a Megbízottnak egy olyan feljegyzéssel, amely felismerhetővé teszi, hogy a fogyasztó elutasítja a szerződés létrejöttét vagy fenntartását. Elegendő, ha a nyilatkozatot egy héten belül postára adják.

Amennyiben a fogyasztó a KSchG (fogyasztóvédelmi törvény) 3. §-a alapján eláll a szerződéstől, úgy egyidejűleg (Zug um Zug):
1. a Megbízott köteles minden kapott szolgáltatást a kapott napot követő törvényes kamatokkal együtt visszatéríteni, és a fogyasztó által a dologra fordított szükséges és hasznos kiadásokat megtéríteni,
2. a fogyasztó köteles a Megbízottnak a szolgáltatások értékét megtéríteni, amennyiben azok az ő egyértelmű és túlnyomó előnyére válnak.
A KSchG 4. § (3) bekezdése értelmében a kártérítési igényeket ez nem érinti.

(6) Költségvetések a KSchG 5. §-a alapján:
A Megbízott által az ABGB 1170a. §-a értelmében készített költségvetésért a fogyasztó csak akkor köteles díjat fizetni, ha őt előzetesen figyelmeztették erre a fizetési kötelezettségre. Amennyiben a szerződés alapja a Megbízott költségvetése, úgy annak helyessége garantáltnak tekintendő, hacsak kifejezetten az ellenkezőjét nem nyilatkozták.

(7) Hibaelhárítás: A 6. pont kiegészül:
Amennyiben a Megbízott az ABGB 932. §-a alapján köteles a szolgáltatásait javítani vagy a hiányzó részeket pótolni, úgy e kötelezettségének azon a helyen kell eleget tennie, ahol a dolgot átadták. Amennyiben a fogyasztó számára észszerű a műveket és iratokat a Megbízottól küldeményként megkapni, úgy a Megbízott a küldést a saját kockázatára és költségére elvégezheti.

(8) Illetékes bíróság: A 14. (3) pont helyett az alábbi érvényes:
Amennyiben a fogyasztó belföldön rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, vagy belföldön áll foglalkoztatásban, úgy az ellene indított kereset esetén a JN (igazságügyi norma) 88., 89., 93. § (2) bek. és 104. § (1) bek. alapján csak azon bíróság illetékessége állapítható meg, amelynek körzetében a lakóhely, a szokásos tartózkodási hely vagy a foglalkoztatás helye található.

(9) Ismétlődő szolgáltatásokra vonatkozó szerződések:
(a) Az olyan szerződéseket, amelyekkel a Megbízott munkavégzésre (művek létrehozására), a fogyasztó pedig ismétlődő pénzfizetésre kötelezi magát, és amelyeket határozatlan időre vagy egy évet meghaladó időre kötöttek, a fogyasztó két hónapos felmondási idővel az első év végére, azt követően pedig félévente felmondhatja.
(b) Amennyiben a szolgáltatások összessége jellegénél fogva oszthatatlan szolgáltatás, amelynek terjedelmét és árát már a szerződéskötéskor meghatározták, az első felmondási időpont a második év végéig kitolható. Az ilyen szerződésekben a felmondási idő legfeljebb hat hónapra hosszabbítható meg.
(c) Amennyiben egy meghatározott, az a) pontban említett szerződés teljesítése a Megbízott részéről jelentős ráfordításokat igényel, és erről a fogyasztót legkésőbb a szerződéskötéskor tájékoztatta, úgy a körülményeknek megfelelő, az a) és b) ponttól eltérő felmondási időpontok és felmondási idők köthetők ki.
(d) A fogyasztó olyan felmondása, amelyet nem határidőben tettek meg, a felmondási idő lejártát követő legközelebbi felmondási időpontban válik hatályossá.